Granada Hotel

Cifrapalota

Cifrapalota

0

A Cifrapalota 1902—1903-ban, Márkus Géza (1872—1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik.

„Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.

 

A Cifrapalota állandó kiállításai

Nagyurak és vezérek – Híres leletek a kiskunságból

cifra_01Az avarok Belső- és Közép-Ázsiából származó harcos népe 568-ban foglalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat elsősorban a bizánci birodalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította. Bizánc 626. évi sikertelen ostroma után megcsappant legfontosabb jövedelemforrásuk, és ezzel kezdetét vette az avarok lassú elszegényedése. Az uralkodó réteg gazdagsága azonban még sokáig fennmaradt. Erre utalnak leletekben gazdag kiscsaládi-nemzetségi temetőik, és elsősorban maguknak az avar nagyuraknak és az őket szolgáló vezéreknek ázsiai hagyományokat követő magányos sírjai. Véletlenszerűen előkerült temetkezéseiket a találók általában kifosztották, ám a múzeumokba került hiányos lelet együttesek is sejtetik az előkelő réteg egykori gazdagságát.
Nem tudjuk, pontosan hol volt a kora avarok uralkodóinak székhelye. A Kiskunságból jelenleg ismert korabeli gazdag temetők, különleges szórványleletek, de elsősorban a vezető réteg magányos férfisírjai négy, az avar uralkodócsaládhoz köthető központot sejtetnek Kunbábony, Kecskemét, Bócsa és Kiskunfélegyháza környékén.

 

Képzőművészeti állandó kiállítás

cifra_02Válogatás a Kecskeméti Művésztelep, Mednyánszky László, Farkas István, Nagy István, Tóth Menyhért valamint a 20. század első felének magyar festészetéből.

 

 

 

Muraközy János emlékszoba

cifra_03Muraközy János (Kecskemét, 1824. február 8. — Kecskemét, 1892. szeptember 2.) örökösei a tulajdonukban levő Muraközy-festményeket és személyes tárgyakat 1973-ban Kecskemét városának adományozták azzal a szándékkal, hogy közkinccsé tegyék, és maradandó emléket állítsanak a város jeles szülöttének. A múzeumba került Muraközy-hagyaték az elmúlt években Muraközy János, Muraközy Jánosné és Nemes Lajosné ajándékozásai révén tovább gyarapodott.

Hozzászólás