Granada Hotel

Katona József Színház

Katona József Színház

0

A műsort megtekintheti a színház oldalán!

A mai színházépület történetéhez szorosan hozzátartozik elődeinek története. Az első színielőadás 1796-ban volt a Cserepes vendéglőben, ahol Kelemen László társulata lépett fel. Négy évvel később, 1800. június 1-je és augusztus 14-e közt ismét Kecskeméten játszottak Kelemen László társulata. 1812-ben egy ismeretlen társulat adta elő Katona József első darabját, a Farsangi tréfa című vígjátékot. Az 1810-es években is fontos játszóhelye a vándortársulatoknak Kecskemét.

szinhaz_01Katona József már 1826 augusztusában tervekkel állt elő, amelyek alapján a mai Arany János utca sarkán állott volna a színház. Azonban ekkor és 1829-ben is elvetették a Theatrum Szála ügyét. 1833 tavaszán a Korona vendégfogadó udvarán épült ideiglenesnek szánt épület, amely később nyári színházként működött. 1868. december 26-án nyílt meg a Nádor vendéglővel egy telken a mostani színházépülettel szemben a Batthyány utca sarkán a Kovács-féle színház. Az avató előadáson Katona József Bánk bán című darabját adták elő. 1873. június 8-án Kovács László halála után özvegyétől 6 évre bérbe veszi az épületet a színügyi bizottság. Kisebb felújítás után még ugyanennek az évnek az őszén megnyílik a színház, melynek igazgatója Krecsányi Ignác. 1883. június 23-án 2000 fős nyári színház is nyílt a mai vasútállomás közelében, azonban ez nem volt hosszú életű. 1886 augusztusában Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös, Kiskunhalas, Cegléd és Szolnok közös színikerületet alapítanak. A színházat 1888 tavaszán kénytelenek bezárni, mivel súlyos tűzvédelmi hiányosságokat találnak. Miután a színpadot és a nézőteret kőfallal elválasztották, a páholyokat eltávolították, kiszélesítették a kijáratokat és tűzfalakat húztak a padláson 1889. október 26-án ismét megnyílhatott az épület.

A színügyi bizottság a várossal egyetértésben azonban úgy látta, hogy javítgatások helyett Kecskemétnek egy új színházra lenne szüksége. Így amikor a mai Helvécia területét telepítés és a homoki szőlőkultúra fejlesztése céljából eladták egy konzorciumnak a vételárból 200.000 koronát lekötöttek a színházépítés költségeinek fedezésére. Megkeresték Pécs és Szeged városát, tanácsot kérve a színház megfelelő elhelyezésére. 1894. szeptember 2-án közzétették a pályázatot, miután hosszasabb huzavona után megállapodtak a színház helyszínében. Eredetileg az épületet nemcsak színháznak, hanem vigadónak is szánták. A végleges pályázat azonban december 15-ei határidővel már csak a színház épületére szólt.
A pályázatot Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészeti irodája nyerte el. 1895. október 12-én délután 4 órakor tartották az épület bokrétaünnepét. A színház megnyitó ünnepsége három napig tartott 1896. október 14 és 16. között.
Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, melyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József portréja.

szinhaz_02Az első napon, 1896. október 14-én a műsor a Himnusszal kezdődött, majd Ábrányi Emil erre az alkalomra írott verses prológját adta elő. Katona József Bánk bán című darabja került bemutatásra, részben a budapesti Nemzeti Színház művészeinek előadásában. A szereposztásból: Bánk bán – Szacsvay Imre, Melinda – Márkus Emília, Gertrud – Jászai Mari, Tiborc – Újházi Ede, Biberach – Gyenes László, Petur – Hetényi Béla. Az előadást Lányi Béla, a Nemzeti Színház főügyelője állította színpadra. Az estét a Kecskeméti Dalárda kíséretével előadott allegória, Katona József apotheosisa zárta.
A második napon, 1896. október 15-én ifj. Alexandre Dumas: A nők barátja című művét játszották Náday Ferenc és Márkus Emília főszereplésével.
A harmadik napon, 1896. október 16-án az előre eltervezett program (egy rövid prológ után Jókai Mór: Könyves Kálmán című történelmi darabjának első felvonása, majd Lambert Thiboust: Az elkényeztetett férj című bohózata, végül Donizetti: Szerelmi varázsital című daljátéka helyett ismét ifj. Alexandre Dumas: A nők barátja című darabja ment, ezúttal a helyi társulat előadásában.
Az első évadban 172 bemutató volt. Nevezetes esemény történt 1897. október 21-én, amikor Gustave Salvini és társulata olaszul adta elő a Bánk bánt (fordította: Gauss Viktor).
A századfordulón hosszabb ideig (1900-1905) Kövessy Albert igazgatta a színházat, majd Mariházy Miklós vezette 1908-1920-ig. A színház 1916. november 11-én vette fel Katona József nevét.
1939 és 1941 között cseretársulatok játszottak az épületben. 1941. november 14-én nyitott újra a színház állandó társulattal.
A második világháború nem okozott károkat az épületben, azonban 1945. december 12 és 1946. március 6-a közt szénhiány miatt az előadásokat az Otthon vendéglőben tartották meg.
1954. november 5-én nyílt meg a kecskeméti színház mellett az első vidéki kamara játszóhely a Piarista Gimnáziumban. Az első bemutató Csizmarek Mátyás Bújócska című darabja volt.

1961 nyarán ismét korszerűsítették a színházat, hasonló méretű felújításra 1986-87-ben került sor, az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján.

A színház vezetőnek névsorából kiemelkedik Radó Vilmos neve, aki 15 éves igazgatósága alatt többek között Latinovits Zoltán szerződtetésével öregbítette a színház hírnevét. A színháznak két kisebb játszóhelye is van, a Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt Józsefről elnevezett Stúdió Színház.

Hozzászólás